Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldalon szereplő tételek tájékoztató jellegűek. Előfordulhat, hogy az adott tétel jelenleg nincs készleten.
Kérjük, hogy minden esetben szíveskedjen felvenni munkatársunkkal a kapcsolatot telefonon vagy e-mailen keresztül. Megértésüket köszönjük!

Címlap Minikönyvek története

Minikönyv, minikönyvek

Minikönyvek története

A könyvművészet kincse

„Ha a fecsegő Pliniusnak hinni lehet, már Cicero is ismert egy olyan Iliast, amelyet parányi betűkkel és olyan kis lapokra írtak, hogy egyetlen dióhéjban el lehetett helyezni.”

A miniatűr formátumú könyvek sajátos vonzerőt gyakorolnak számos gyűjtőre. Egy bizonyos intimség és báj jellemzi őket. Igaz egy részük kuriózumként értékelhető, kis méretük nyomatékosan hívja fel figyelmünket arra, hogy gondosan óvatosan bánjunk velük. Piciny méretük ellenére mégsem szánták őket pusztán kuriózumnak, hanem gyakorlati szükségleteket is kielégítettek. Már az ókorban kedvüket találták abban, hogy a könyvet rendeltetésén túlmenően ritka és különleges csecsebecsévé tegyék. Rómában a lelkesebb könyvkedvelők számára parányi betűkkel írt könyveket készítettek. Ezeket – ezüstbe, aranyba – pecsétgyűrűkben és nyakon hordozható medalionokban helyezték el, mint a ritka ékszert. Másfél ezer évvel később a rokokó asszonyai és kisasszonykái is különös becsben tartották bélyeg nagyságú almanachjaikat. 1440-től a nyomdászat feltalálásával a miniatűr könyveket már sokszorosító eljárással készíthették. A XV. században felbukkanó miniatűr könyvek java része almanach volt, melyeket nemcsak dísztárgyként kezeltek, hanem a gyakorlatban is felhasználtak. Ezek elsősorban asztrológiával, jóslatokkal foglalkoztak, tartalmuk a XVII. századtól naptári részekkel, hivatalos adatokkal, költeményekkel és adomákkal bővült.

A XVIII. és a XIX. században a miniatűr könyveket gyöngyházba kötve ajándéktárgyként is becsülték – méreteik is kisebbek lettek. Betűszedők és vésnökök egyre nagyobb ügyességet értek el az apró betűk metszésében, öntésében. A XIX. század végén pedig már a fényképészeti eljárással kicsinyítették le a közönséges méretű szedéstükörről (a lapnak a margó nélküli része) készült nyomatokat. Az almanachokat 1847-ig metszették, később azonban szedésről történt - a nyomás és az illusztráció durvábbak lettek. Végül 1895-ben fényképekről készült autotípiák szolgáltak az almanachok nyomására.

Sok kis könyvet találni, melyek arról árulkodnak, hogy gyakorlatban is fontos szerepet töltöttek be. Ilyenek voltak az ezüstbe kötött bélyeg nagyságú szakácskönyvek, melyeket főzni nem tudó asszonyok hordtak nyakukban medalionként, majd megjelentek a különféle felekezetű imakönyvek is. A miniatűr könyvek egy másik területe a politika volt. Először 1904-ben készült Theodore Roosevelt választási kampánykönyve: „Tények az elnökjelöltségről” címen. A nácik is rájöttek arra, hogy a miniatűr könyv hasznos propagandaeszközként is felhasználható – alkalmazták is a II. világháború alatt.

Hazánkban

A miniatűr könyvkészítés Békés megyében 1963-ban kezdődött. Az első mini könyv a Kommunista Kiáltvány, a Magyar Helikon Könyvkiadó gondozásában 5000 db példányban készült a gyomai Kner nyomdában. Az elsőt hamarosan további miniatűr könyvek követték. A könyvkiadók egyre több könyvecske készítését rendeltek meg. A magyarországi nyomdászat 500. esztendejében.

A kis méretek dicsérete - A legrégebbi miniatűr nyomtatványok

A miniatűr nyomtatványok eredete az időszámításunk előtti időre nyúlik vissza. A legrégibbek bizonyára azok a parányi agyagtáblácskák, amelyek Babilonban készültek több mint 4000 évvel ezelőtt. Az írásba foglalás igen magas színvonalú volt az ősi Babilonban. Irodalmi, tudományos, jogi és történelmi munkák, szerződések, kötelezvények, nyugták, a napi élet eseményei maradtak ránk agyagtáblákra vésve mint az első miniatűr dokumentumok. Ezeket úgy készítették, hogy puha agyagból megformálták a táblákat, fémvesszővel belekarcolták az ékírásos szöveget, majd kiégették, s így cserépszerű kemény és tartós anyagot nyertek.

A középkorban is produkáltak kis kéziratokat, meglepően apró betűkkel. Amennyiben ezeket több példányban készítették kézírással, nyomódúcokkal, pecsételős módszerekkel sokszorosították és terjesztették. Abban az időben a mai nyomtatványok szerepét töltötték be. Később az apró méretű nyomtatványokat a tipográfiai termékek között is megtaláljuk. Ezek nem fotómechanikai úton kicsinyített termékek, hanem parányi betűtípusból, vagy mikroszkopikus vésetekről sokszorosított nyomtatványok - minden korban szokás volt, hogy rendkívüli formátumokat készítsenek.

Ex librisek

A miniatűr ex librisek mind történeti, mind esztétikai szempontból szintén a miniatűr nyomtatványok egyik mellékösvényét képezik. A nyomtatás feltalálása óta ismertek. Az első datált ex librisek 1470-ből származnak sokszorosító grafikai eljárással (fametszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia, linó metszet stb.) készült műalkotások, amelyek a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztva a könyvnek egy meghatározott személyhez, könyvtárhoz, egyesülethez, klubhoz való tartozását bizonyítják. A világ legnagyobb művészei Dürertől Picassóig szívesen foglalkoztak vele.

Almanachok és naptárak

Már a XVIII. századtól készítettek kis alakú naptárakat és almanachokat. Ezek a miniatűr nyomtatványok egy különleges ágát képezik. Világszerte számos gyűjtő kizárólagos hobbija ezek felkutatása és gyűjtése. Már 1783-ban meglepte a világot egy német könyvkiadó, Leopold Faber Salzburgból. Az eddig készített legkisebb kalendáriumot Kalender auf das Jahr 1783 címen egy alkalommal jelentette meg. Kötése kétszínű bőr berakással és arany metszéssel készült 12 x 16 mm-es mikro méretben. Bécsben jelent meg 1891-ben egy magyar nyelvű Fromme Tárca naptár . Mérete 32 x 44 mm, kötése vésett sárgaréz lemez volt. Magyarországon 1910 és 1946 között szintén számtalan kisalakú tárca naptár jelent meg 24-48 oldal terjedelemben. Az egyik legérdekesebb miniatűr nyomtatvány az 1912-ben készült Reiter-féle Tárca naptár a Gábelsberger-féle gyorsírók részére az 1913. évre. Ezt Drezdában adta ki a Wilhelm Reuters Gyorskiadó 66 x 44 mm méretben -  riporterek részére speciális viszonylag kevés jelet tartalmazott.

Táncrendek

            Irene M. Winterstein svájci gyűjtő, aki Európa legnagyobb miniatűr könyv gyűjteményével rendelkezik (több, mint 5000 kötettel), a miniatűr nyomtatványok egy másik fajtájának az apró-táncrendeknek szenvedélyes gyűjtője is. Ezeket Európa-szerte használták a XIX. századtól a XX. század elejéig. Sok esetben díszes kivitelben készültek. A hölgyek, amikor egy táncestélyen a bálterembe léptek táncrendet kaptak. Ezeknek piciny kampóval ellátott zsinórjuk volt, melyet a lányok, asszonyok ölükbe vagy ruhakivágásukba akasztottak. A kis nyomtatványok általában 10-12 lapot tartalmaztak. Az első lapon rendszerint a zenekar és vezetőjének a neve, a bál neve és időpontja volt olvasható. A könyvkötők és ötvösök rajz vagy egyéb díszítéssel is feltüntették milyen szervezet rendezi a bált és szépen kimunkálták a táncrend borítóját zománccal, ezüsttel vagy selyemmel. A másik oldaltól a táncokat találjuk időrendi sorrendben. Ha a férfiak valamelyik hölggyel táncolni akartak, be kellett jegyezniük nevüket a hölgy táncrendjébe a bál kezdete előtt. Minden táncrendhez egy parányi ceruza is volt erősítve. A táncrendek általában 24 x 24 mm-től a 64 x 76 mm mérethatárig terjedtek. Nem őriztek meg túl sok ilyen kis táncrendet. Mrs. Winterstein a 30 év alatt csak 150 db-ot tudott összegyűjteni.

tancrend 1910 1

Mini-térképek

            Egy érdekes magyar kiadású 73 x 73 mm méretű Budapestről készült kör alakú térkép is miniatűr nyomtatványként látott napvilágot. Ezt parabola alakúra kialakított szövegrészek zárják körül és így 88 x 105 mm méretben sokszorosították. A nyomtatvány felső részén az alábbi szöveg olvasható: „Buda- Pest, Rajzolta Blasneck Sámuel mérnök. Metszette Szotyori Bálint rézmetsző hivatalnok a cs. kir. Bécsi katonai intézetben Pesten 1846-ban.”

alt

(Forrás: Janka Gyula: Miniatűr nyomtatványok)

Miniatűr könyvek értékelésének módjai

Minden gyűjtőnek meg kell ismernie a kis méretű könyvek értékelésének legalább az alapelveit. Szerencsésnek tartható az a gyűjtő, akinek erre már kezdetben felhívták a figyelmét. Itt nagyon érvényes az a régi mondás: „Saját kárán tanul az ember” - ugyanis erre semmiféle irodalom nincs. Milyen könyvet fogadunk el miniatűr gyanánt?

Egy miniatűr könyvecske értékét ugyanis sok tényező határozhatja meg:

-          Mérete.

-          Hány példányban jelent meg.

-          Milyen régi és ritka a kiadvány.

-          Kereskedelmi forgalomba került vagy csak minimális példányszámban gyűjtők részére

-          Számozott-e.

-          A könyvecske állapota, tipográfiája, kötésterve, technikai kivitele.

-          Egy vagy több színben nyomták, vászonba, kartonba, bőrbe stb. kötötték.

-          Milyen illusztrációkat tartalmaz (festmény, reprodukciók, rézkarcok, fotók stb.).

-          Oldalterjedelme, témája, egy köteten belül hány nyelven íródott stb.

Az itt felsorolt sok-sok szempont figyelembe vételétől nem kell megijedni, mert ha az elején csak a legfontosabbra ügyelünk, később a gyakorlat kialakítja az ezekhez szükséges tudnivalókat. A felsorolt tényezők egymáshoz való viszonya alakítja ki, ill. dönti el a kis könyv értékét.

Aki nagyobb értékű mikro-könyvet, antik miniatűrt vagy egyéb könyvritkaságot szeretne eladni, vásárolni vagy cserélni, kérje ki sokéves tapasztalattal rendelkező gyűjtő-szakember véleményét.

 

 

 

 

 

 

 

Nem talált valamit?

Nem találta a honlapunkon amit keres? Írjon nekünk!

Weboldalunk a Budapest Antikvárium több, mint 10000 kötetének és számtalan papírrégiségének csupán töredékét mutatja be.

Kérés

Gépeljük be a képen látható karaktereket!



 
Ossza meg a Facebookon
Legyen a rajongónk!
Hírlevél










Hol vagyunk?
Hirdetés
Régi és újabb könyvek, képes levelezőlapok, metszetek, térképek, fotók, plakátok, kéziratok, aprónyomtatványok, régi pénzek VÉTELE és ELADÁSA. Vállaljuk könyvtárak, hagyatékok értékbecslését ingyenes kiszállással.
Kategóriák
Partnereink
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés