Magyar Országnak és a hozzá kaptsoltatott Horváth, és Tóth országoknak, határőrző katonai vidékeknek, nem külömben az Erdélyi Nagy Fejedelemségnek Vármegyékre és Szabad Kerületekre osztatott s a leg jobb Mappák szerént készíttetett Közönséges Táblája

mo terkep karacs ferenc k

mo terkep karacs ferencterkep karacs ferenc 3 

Magyar Országnak és a hozzá kaptsoltatott Horváth, és Tóth országoknak, határőrző katonai vidékeknek, nem külömben az Erdélyi Nagy Fejedelemségnek Vármegyékre és Szabad Kerületekre osztatott s a leg jobb Mappák szerént készíttetett Közönséges Táblája

 

Kiadó  és metsző: Karacs Ferentz

 

technika. rézmetszet

korabeli határszínezés

Újabb léckeretben 

 

keretméret: 111x74 cm

méret: 103,5 x 68,5 cm

mérték: 1:980 000

 

Karacs Ferenc 1813-ban megjelent Magyarország-térképének új kiadása, amelynél törölték az eredeti kiadáson lévő évszámot. Karacs Ferenc erre a rézlemezre mintegy 8000 helységnevet vésett, olyannyira bravúros módon, hogy nem tűnik zsúfoltnak az elhelyezésük.

A térkép kiadója feltehetően Osterlamm Károly pesti kiadó és könyvkereskedő volt az 1850-60-as években, aki a Karacs-örökösöktől megszerzett nyomólemezeket használta

 

Karacs Ferenc élete és munkássága
Karacs Ferenc 1770-ben született Püspökladányban. Nemesi családból származott, apja Karacs János, anyja Makay Sára. A családi címert vizsgálva kikövetkeztethető, hogy ármálisos família, tehát katonai szolgálattal szerezte ősük a nemesi címet. Nyílvánvaló, nem tősgyökeres ladányiakról van szó, hiszen a hold és a csillagok a kunsági eredet mellett szólnak. Karacs Ferenc alsó fokú iskoláit Ladányban és Karcagon végzi. 1787-ben lesz a Debreceni Református Kollégium tanulója. Ebben az időben az iskola a fénykorát éli. Ekor diák Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, ekkor működnek a rézmetsző kör tagjai. 1788-ban készíti első, komolyabbnak mondható művét, a Figurae geometricae füzetét. Ezekben az években több térképet készített a gimnázium részére, segítve a szemléltető oktatói munkát. Karacs Teréz szerint már a Kollégiumban megkezdi a metszést is, de ennek emléke nincs. 1790-ben válaszútra ér: vége a képzésnek, három évig tanítóskodik. 1793-ban Pestre megy, mérnöknek tanul. A híres tanár Dugovics András könyveihez is készít metszeteket. Itt születik a végső döntés, metszéssel akar foglalkozni, ezért Bécsbe megy és az akkori idők két legjobb rézmetsző mestere Czetter Sámuel és Junker Keresztély egyengetik útját. Ők ajánlották neki Münchent, ahol fényes karrier várhatott volna rá. Ő azonban a vidékies Pesten telepszik le. 1796-ban, Pozsonyon keresztül tér haza. Itthon a Léderer nyomdában helyezkedik el. Ezekből az évekből származik egyik legjelentősebb munkája Magyarország térképe, amely volt tanárának Vályi Andrásnak Magyarország földrajzát bemutató művének mellékleteként jelenik meg.
1802-ben feleségül veszi Takács Évát, aki egy lelkész nagyműveltségű gyermeke. Házasságuk jó, harmonikus volt. Kilenc gyermekük született, ebből hat nőtt fel. Karacs Ferenc mesterségével tartotta fönt családját, minden gyermekét, a nőket is szakmára tanította.
Lakásuk a művelt, polgárosodó gondolkodók központja lett. Barátaik és vendégeik közé tartozott Virág Benedek, Fáy András, Pethe Ferenc, Katona József, Döbrentei Gábor, Vörösmarty Mihály, Barabás Miklós. Közismert, hogy Katona itt írta a Bánk bán előtanulmányát.
Mindeközben sokat és eredményesen dolgozik, 1802 és 1806 között Lipszky János egységes méretarányaban szerkesztette meg Magyarország térképét, a térkép 12 lapjának rézmetszetét Karacs Ferenc készíti el.
1806-ban elkészül Zemplén vármegye térképe 1807-ben Szombathely egyházi térképe következik.
1813-ban metszi és adja ki Magyarországnak és a hozzákapcsolt Horvát és Tót országoknak és az Erdélyi Nagy Fejedelemség Közönséges Tábláját. Jelentőségük, hogy a helyneveket magyarul adja meg. Baráti körével beszélik meg az 1817-ben induló Tudományos Gyűjtemény dolgait. Az első évfolyam valamennyi köteének címlapján szereplő magyar nemtőt Karacs metszette rézbe. (A nemtő az ország címerét tartja az egyik kezében, a másikban égő fáklyát emel magasra, a tudományt és hazaszeretetet szimbolizálva).
1822-ben az esztergomi egyházmegye következik. Ekorra már országos hírű művész. Horváth István biztatására hozzákezd nyelvemlékeink megörökítéséhez (oklevelek, ajándék- és kegyelemlevelek, a Halotti beszéd) Ezt később összegyűjtik és kiadják Oklevél Hasonmások Gyűjteménye címmel.
Hatvan évesen kezd hozzá élete fő művéhez: Európa Magyar Atlaszához. Még a pesti árvíz sem zökkenti ki a munkából. Szinte menekül, mert öregségére szörnyű csapás éri: Ferenc fia megőrül, s a tehetséges mérnök élő roncs lesz.
1838 tavaszára készen lesz a tervezett 24-ből 21 tábla. A mű Európa országait külön-külön lapokon ábrázolja, s együtt is az egész kontinenst. Térképlapjai az első korszerű térképek, amelyeket a századfordulóig használtak. Egyszerre nem tudta kiadni a lapokat, mert ereje és anyagi viszonyai ezt nem engedték. Laponként készült a térkép és a következőt mindig az előzőek bevételéből tudta kiadni.
1838. március 13-án megáradt a Duna. A pesti ház párkányáig ért az ár, de Karacs a veszélyeztetett házban is karcolta Belgium és Németalföldi Királyságok földtérképét.
A mű megjelenését már nem élhette meg. Halála előtt lelkére kötötte feleségének, hogy az elkészült atlasz kinyomtatását ne bízza másra, maga felügyelje a munkálatokat, hogy a mű becsületére váljon nemzetének.
A rézmetsző a nagy árvíz után egy hónappal 1838. április 14-én halt meg.
Három hónapra rá Ferenc fia is meghal. A család összeomlik. Az árvíz utáni tífusz elviszi a 17 éves Árpád fiát is. 1845-ben meghal a felesége is. A házat eladják a maradék szerszámokkal együtt, a műveket könyvkeresekedők vásárolják fel. A temetőt, ahová temették kiürítik, a csontokat tömegsírba teszik.
Így számunkra a művek maradnak számszerint 88 darab.


Nyelv :            Magyar  

Megjelenés :   Karacs Ferentz, 1813

Kötésmód :    Szelvényekre vágva, vászonra kasírozva, fakeretben

Oldalszám :    -

Ár:                 A tétel elkelt!


 

 

Kérdése van? Meg szeretné vásárolni? Kapcsolattartó: Benyovszky István