Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldalon szereplő tételek tájékoztató jellegűek. Előfordulhat, hogy az adott tétel jelenleg nincs készleten.
Kérjük, hogy minden esetben szíveskedjen felvenni munkatársunkkal a kapcsolatot telefonon vagy e-mailen keresztül. Megértésüket köszönjük!

Címlap Kézirat Wekerle Sándor által aláírt kinevezési okirat

Wekerle Sándor által aláírt kinevezési okirat

wekerle sandor altal alairt level k

wekerle sandor altal alairt level

wekerle sandor altal alairt level 2

A m. kir. Közigazgatási Bíróság elnöke fejléces papírján írt kinevezési okirat, tekintetes Hoffmann Antal úr megszólítással.

 

"A m. kir. belügyminiszter ur a pénzügyminiszter urral egyetértőleg gyakornok urat a m. kir. közigazgatási bírósághoz 1200 korona évi fizetéssel, 200 korona évi személyi pótlékkal és 600 korona évi lakpénzzel iroda-segédtisztté nevezvén ki, erről az 1904. évi augusztus hó 18-án 5108. szám alatt hozzám intézett belügyminiszteri átirat folytán a vonatkozó kinevezési okmány idezárása mellett oly megjegyzéssel értesítem, hogy illetményeinek folyóvá tételéről pótlólag fogom értesíteni.

 

Budapest, 1904. augusztus hó 22. napján. Wekerle"

 

Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 15.[2] – Budapest, Krisztinaváros, 1921. augusztus 26.[3]) politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

 

Württembergi eredetű móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet. Édesapja Wekerle Sándor, édesanyja Szép Antónia.

 

Székesfehérvárott a cisztercieknél tanult, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

 

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök.

 

Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) is nem indult egészen az 1906-os választásokig.

 

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éigés április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

 

1917. augusztus 20-ától 1918. október 30-áig harmadszor volt miniszterelnök, ezidőalatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-éig pénzügyminiszter, 1918. január 25-étől február 11-éig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától december 31-éig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

 

A második miniszterelnöksége (1906-1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

 

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

 

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

 

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

 

Nyelv :            Magyar  

Megjelenés :   1904

Oldalszám :    

Ár:                  A tétel elkelt!

 

 

Kérdése van? Meg szeretné vásárolni? Kapcsolattartó: Benyovszky István

 

Nem talált valamit?

Nem találta a honlapunkon amit keres? Írjon nekünk!

Weboldalunk a Budapest Antikvárium több, mint 10000 kötetének és számtalan papírrégiségének csupán töredékét mutatja be.

Kérés

Gépeljük be a képen látható karaktereket!



 
Ossza meg a Facebookon
Legyen a rajongónk!
Hírlevél










Hol vagyunk?
Hirdetés
Régi és újabb könyvek, képes levelezőlapok, metszetek, térképek, fotók, plakátok, kéziratok, aprónyomtatványok, régi pénzek VÉTELE és ELADÁSA. Vállaljuk könyvtárak, hagyatékok értékbecslését ingyenes kiszállással.
Kategóriák
Partnereink
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés