Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldalon szereplő tételek tájékoztató jellegűek. Előfordulhat, hogy az adott tétel jelenleg nincs készleten.
Kérjük, hogy minden esetben szíveskedjen felvenni munkatársunkkal a kapcsolatot telefonon vagy e-mailen keresztül. Megértésüket köszönjük!

Címlap Képeslapok története

Képeslap, képeslevelezőlap, levezőlap

Képeslap, képeslevelezőlap története

Hagyjon félbe csapot-papot, vásároljon képeslapot!

Képeslap itt, képeslap ott, képeslap mindenütt. A képeslap mindennapi életünk szerves része, tartozéka volt. Egyesek fiókba, dobozba tették,, és aztán évek múltán, ha előbukkannak, elmerengenek rajtuk. A képeslap nyolcvan-száz évvel ezelőtt, amikor rohamos népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb szenvedély, hóbort, időtöltés, szórakozás, hobbi volt.

Kezdet

Hogy ki és mikor „találta fel” a képeslapot – arról meglehetősen megoszlanak a vélemények.

Elöljáróban a képeslap közvetlen elődjéről, a levelezőlapról azonban érdemes néhány szót szólni. A képeslap kétségtelenül a postai – mai elnevezése díjjegyes – levelezőlap közvetlen leszármazottja. 1865-ben a német postakongresszuson merült fel a boríték nélküli nyílt lapon történő levelezés – nem kis felháborodást kelt – gondolata. A javaslatot ellenezték azzal érvelve, hogy a postai közlésnek nyílt formája szokatlan, sértené a levéltitok alkotmányos biztosítását. Mivel a levelek nagy része csak rövid közlést tartalmaz, névnapi, újévi kívánságokat és hasonlókat – ebben pedig semmiféle titok nincs – az ilyen közléseket felesleges drága levélpapírra vetni és borítékba zárni; olcsó, nyílt lapon is közölhetők. A lap formájában hasonlíthatna a levélborítékhoz, egyik oldalán a címzés, a felségjel és a rányomott bélyeg, hátoldala pedig a közlésre szolgálna. Az első ilyen levelezőlapnak az osztrák-magyar „Correspondenz – Karte”-t tekinthetjük, amelyet 1869. november 1-től, „Levelezési lap” néven került forgalomba. Díjszabása 5 krajcár helyett (szemben a levéllel) csak 2 krajcár volt.

 

Klasszikus korszak (1870 - 1900)

Képeslap születése már sokkal könnyebben és gyorsabban történt, bár ami az elsőséget illeti itt sem egyértelműen megállapítható hol jelent meg először a képeslap.

August Schwarz oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Tehát a képes levelezőlap születési évének 1870-et tekinthetjük ( ezt fogadta el a Képzőművészeti Alap is, amikor az 1970-ben kiadott képes levelezőlapjaira rányomtatta: „100 ÉVES A KÉPES LEVELEZŐLAP”

(Ebből a korból származó lapok igen nagy ritkaságnak számítanak.)

1878-ben Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező és képeslapok méretét, 140 x 90 mm-ben és a díjszabást is egységesítették; a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg.

Az illusztráció főleg tollrajz, vízrajz, később fénykép alapján készült, fekete-fehér kőnyomással (litográfia), majd színes kőnyomtatást, utóbb mélynyomást és magasnyomást használtak a kiadók. Ritka kivételt jelentő eljárás a rézmetszet, a Ferenc József uralkodásának 60. jubileumára 1908-ban kiadott postai lap előállításánál használtak.

Tájképek, városképek, várak, hidak, középületek, helyi nevezetességek az ún. Gruss aus… (Üdvözlet… -ből), Souvenir de…, Greetings from…, Saluti di…, Memorias de… lapokon.

A Gruss aus-típus uralta a századforduló éveit, de hamarosan megjelentek és népszerűek voltak a különböző kiállításokra kiadott lapok is. A klasszikus korszak vége felé megjelentek az első fényképek alapján készült lapok. A fénykép biztosította a képeslap felfelé ívelő útját. N. Niepce 1829-ben szabadalmaztatott találmányát a hetvenes években a fototípia követte, a fényképek jobb minőségű előállításának módszere.

Magyarországon 1890-es évek elején kezdődik a képeslapok elterjedése. 1896-ban a Millennium alkalmából 32 darabból álló magyar sorozat kerül piacra, belföldre 2 krajcár volt, külföldre 5 krajcár volt a díjszabás – ezek a lapok megbecsült drága darabjai minden gyűjteménynek.

Aranykorszak (1901 – 1914)

Az aranykorszak a képeslap térnyerését hozták. 1901és 1914 között a képeslap minden országhatárt ledöntve terjedt el. A tervezők ötletessége, találékonysága, a fényképek sokszorosítása, a nyomdatechnika fejlődése gyorsította a térhódítás ütemét. A legkedveltebb lapok művészek által rajzoltak – festettek voltak; akkor születtek a nagy sorozatok is.

A tárgyválasztás világszerte fokozatosan módosult, változatosabbá vált. A képeslap tanúja volt a gépkocsi, a Zeppelin, a repülőgép, a mozi, a modern sportélet megjelenésének, s természetesen tükrözte a politikai és társadalmi élet minden jelenségét. Elmondhatjuk, hogy a képeslap az idők folyamán történelmi dokumentummá vált, valamint erre az időszakra tehető a képeslapgyűjtés kialakulása is.

Bár az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus a képeslapok hátoldalát már megosztotta a címzés és közlendő szöveg között, az úgynevezett hosszúcímzéses lapok egészen 1904 – 1905-ig megmaradtak.

Az első világháború (1914 – 1918)

Az I. világháború újabb teret hódított a képeslapkiadásnak. Csataképek, fegyverek, térképek, katonai fotók, hadipropaganda kimeríthetetlen tárháza volt a lapok témájának – mindmegannyi beszédes dokumentuma századunk első világégésének, még akkor is, ha viszonylag kevés közte a pillanatfelvétel. A kifejezetten propaganda jellegű lapoknak is nagy keletjük volt, de ide tartoznak  a gúnyrajzok is, az ellenségnek és vezetőinek a karikatúrái, mint a Budapesten nyomott A mi ellenségeink című sorozat.

Valószínűleg sokkal több és változatosabb tematikájú lap jelent meg a háborús években, mint amennyi napjainkig fennmaradt.

Két háború között (1919 – 1939)

A két világháború közötti időszakban Magyarországon a cserkész és a vallási lapok mellett. az irredenta lapok jelentek meg nagy számban.

 

Ebben az időszakban vált tömegessé a filmjelenetek és a színészek képeslapokon történő megjelenése is.

A második világháború (1939 – 1945)

A képeslap történetében ez az időszak a legkevésbé felderített, tanulmányozott és katalogizált. Mégis, mit ábrázoltak a képeslapok? A horogkereszt hazájában a „Herrenvolk” vezetőit, pilótákat, ejtőernyősöket népszerűsítették a lapok. A háború jellegével nem fért össze a szentimentális témaválasztás – például búcsú a frontra induló katonától -, amely az első világháborúban annyira kedvelt volt. Előtérbe kerültek viszont a mozgósító jelszavas kiadványok. A katalógusok szerzői általában a következő kategóriákba sorolják a második világháború lapjait: szárazföldi, tengeri és légi hadviselés, kitüntetett katonák, hazafias propaganda, győzelem és béke, s végül, de nem utolsósorban, nők a háborúban.

1945 után

A második világháború utána felszabadulás témája dominált a korábban megszállás alá került országokban, majd e történelmi dátum évfordulói.

Az ünnepléssel nem szakadtak el a történtekről, ezt tükrözik a lerombolt városokat, épületeket, emlékműveket ábrázoló lapok.

Az ötvenes években, nagy számban kerültek forgalomba tájképek, helyi látványosságok, az idegenforgalmat szolgáló és propagáló egyre jobb kivitelezésű rajzok és fénykép reprodukciók, valamint a képeslapot felhasználják évfordulók, kongresszusok, fesztiválok, különböző belföldi és nemzetközi rendezvények népszerűsítésére.

NÉHÁNY JÓ TANÁCS

Miért érdemes képeslapokat gyűjteni?

-Szórakoztat, tanít anyagi és szellemi értéket teremt.

Hány darabtól számít nagynak gyűjteményünk?

-Nem a darabszám a döntő. 500 mai húsvéti vagy karácsonyi lap kis gyűjtemény, de ugyanennyi az I. világháború előttről már tekintélyt parancsoló. Az igazi gyűjtemények 1000 darab fölött kezdődnek.

A megírt vagy a posta tiszta lapok értékesebbek?

-Attól függ. A futott lapok bélyege, bélyegzője, de még a ráírt szöveg is tartalmazhat érdekességet.

Mikortól régi egy képeslap?

-Egy tizenéves kezdő gyűjtőnek a rendszerváltás előtti lapok már réginek számíthatnak. Általában azonban az 1945 előtti lapokat tekinthetjük régi lapoknak.

Honnan lehet tudni, hogy egy képes levelezőlap milyen régi, mikor adták ki?

-Ha futott a lap könnyebb dolgunk van. Döntő a pecsét dátuma. Régebben a feladó is keltezte a lapjait, ez az évet is tartalmazhatja. Az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni.

Hogyan következtethetünk egy „posta tiszta” képeslap korára?

-Mérete, beosztása (tudjuk pl. hogy az 1905 előtti lapok hosszú címzésesek), témája és     kiadója alapján pontosan meghatározható, hogy mikor készítették.

-Mi szabja meg egy képes levelezőlap értékét?

-Kora, témája, ritkasága, állapota, és nem utolsó sorban mennyire van szüksége rá annak, aki megvenné vagy elcserélné.

 Óvjuk képeslapjaink állagát!

Felragasztásuk merénylet a gyűjtemény ellen!

Fontos, hogy lapjainkat száraz helyen tároljuk!

A cserénél légy mértéktartó! Ne feledd a partnered is szeretne jól járni! A korrekt csere a hosszú távú kapcsolat alapja!

Igyekezz minél többet tudni lapjaidról!

                                                                                                               (Forrás: Erős László: Képeslapok könyve)

 

 

 

Nem talált valamit?

Nem találta a honlapunkon amit keres? Írjon nekünk!

Weboldalunk a Budapest Antikvárium több, mint 10000 kötetének és számtalan papírrégiségének csupán töredékét mutatja be.

Kérés

Gépeljük be a képen látható karaktereket!



 
Ossza meg a Facebookon
Legyen a rajongónk!
Hírlevél










Hol vagyunk?
Hirdetés
Régi és újabb könyvek, képes levelezőlapok, metszetek, térképek, fotók, plakátok, kéziratok, aprónyomtatványok, régi pénzek VÉTELE és ELADÁSA. Vállaljuk könyvtárak, hagyatékok értékbecslését ingyenes kiszállással.
Kategóriák
Partnereink
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés